Barcelona — Ballagási ajándékból életre szóló élmény

A mai postban el fogom mesélni, hogy lett egy egyszerűbbnek nevezhető kirándulásból fantasztikus nyaralás. Április 28-án, vasárnap elindultunk Anyukámmal a szakadó esőben Debrecenbe, mivel úgy tudtam, hogy másnap tovább utazunk egy másik magyar városba és ott látogattuk meg csodaszép építményeket. Viszont ez nem így sült el. Este elfoglaltuk a szállást (miután egy finom olasz pizzát ettünk), és elmentem fürdeni. Megbeszéltük, hogy minden nap előtti este bemutatja Anyukám a másnapi programot. Leültünk az ágyamra, majd Anya odaadott egy lapot nekem, és azt mondta, azért adja oda, hogy „Készüljek fel”. Megláttam a repülőjegyet és sírni kezdtem. Nagyon örültem, csak idő volt, míg feldolgoztam. A beszállókártyák Spanyolországba szóltak, azon belül is Barcelona városába. Egész este forgolódtam, mivel nagyon féltem az első repülésemtől.

Hétfő reggel kb. 4:00 után érkeztünk meg a 6:10-es indulású repülőnk elé. Azt kell, mondjam, gyönyörű volt fent a kilátás és nagyon élveztem a repülést 8:40 körül landoltunk Barcelonában. Délelőtt 11 körül elindultunk egy biciklis túrára (a Bounce Around Barcelona keretében, instagram: https://www.instagram.com/bounce.around.barcelona/?hl=hu ) a városba. Különleges volt a várost legelőször nem a metróból, hanem kerékpárral megnézni, hiszen nagyon sokan sportolnak (rollereznek, bringáznak, futnak, gyalogolnak, gördeszkáznak). A vezetőnk egy nagyon kedves magyar srác volt, aki rengeteget tudott a város történetéről. Ezután bőröndöstül hazamentünk a szállásunkra (előtte bementünk egy ottani ABC-be és vettünk másnapra innivalót, illetve megkerestük az itteni spanyol nasit, ami nem más, mint chilis mogyoró és magok keveréke. Nagyon kedvelt, hisz már 1€- ért be lehet szerezni), ami a kikötő mellett van a Kolombus szobornál. A biciklitúra végén megkóstoltuk a helyi Chorizo („csorizzó”) ételt, ami sült helyi kolbász grillezett kiflibe töltve. Nagyon ízletes volt.

Kedden a napot az El Casal kávézóban kezdtük, mely nagyon hangulatos hely. Teljesen retro a díszítés. Megkóstoltuk az igazi ananász levet és xapatat (ami bagettbe töltött szendvics). Később a lábunk segítségével ellátogattunk egy barcelonai volt csokoládégyáros lakásába, ami mellett közvetlen a Casa Battló található. Tableten kaptunk angol hanganyagot, emellett pedig egy vezető lány mutatta be nekünk a helyet. A túra végén egy-egy bonbont és egy-egy bögre forrócsokit kaptunk spanyol kalácsra hasonlító péksüteménnyel. Ezt követően a boltba vettük az irányt, ahol egy vegyes csomagot hoztunk el. Mivel eléggé éhesek voltunk, ezért elmentünk a helyi nagy piacra, és vettünk két darab gyümölcspoharat. Görögdinnye is volt benne, ami nekünk Magyaroknak áprilisban szerintem elég különleges. Gyors ebéd után az egyik leghíresebb barcelonai látványosságot tekintettük meg, a Sagrada Família-t (melynek magyar jelentése „Szent család”, hisz a templom Jézus életét mutatja be születésétől kezdve haláláig). Gyönyörű volt belülről is a templom, viszont mielőtt körülnéztünk volna alaposabban, felmentünk lifttel az egyik toronyba. A kilátás elképesztő volt a városra. Ugye a Sagrada Família még ma is épül, nem lehet mindenhova felmenni. A befejezést, vagyis a 10 maradék torony megépítésének végrehajtását, 2026-ra, Gaudi halálának 100. évfordulójára tervezik. A templom alatt található egy kisebb múzeum is. Később a Montjuic-ra (ejtsd: „Mondzsuvík”) utaztunk, ahol legelőször megtekintettük a kaktusz parkot, és elmentünk az 1992-es olimpiai stadionba, amit sajnos csak kívülről tudtunk megtekinteni, de így is fantasztikus volt az ottani hangulat. Ezután elindultunk a felvonóhoz, amivel lementünk a Montjuic parkba. Végül lejöttünk busszal, metróval, és haza gyalogoltunk. A nap zárásaként 21:00 körül lelátogattunk a partra, ahol sok vicces képet, videót készítettünk. Ezután már csak aludtunk, mivel szerdán is korán keltünk.

A reggeli egy félutcányira tőlünk levő L’Obrador névre hallgató kávézóban történt meg. Itt sajtos sonkás szendvicset ettünk, helyben facsart narancslével. Ezt követően a metró segítségével eljutottunk a fogaskerekűhöz, előtte viszont vásároltunk 2 db empanadillas-t (ropogós tészta taco-ként összesütve, benne sok-sok finommal). Elmentünk a vonatig. Egy óra vonatozás után leszálltunk Montserrat városába. Híresek a furcsán kinéző hegyek, a fiúkórus, és az apátság is. Körül néztünk a múzeumban, mivel sok interaktív helyszín volt, természetesen festményekből és szobrokból sem volt hiány. A büfében szabadszedéses ebédet fogyasztottunk el, ami bőséges, finom, s elég volt. Viszont természetesen felmentünk még ennél is följebb, pedig innen se volt ám semmi a kilátás. A funicular-okat (fogaskerekűeket) hívtuk segítségül. Fent a kilátás egyszerűen fantasztikus volt. Lélegzetelállító volt az a mélység, ami alattunk volt. Ezután haza jöttünk a járművekkel és vettünk pár szuvenírt. Az estét inkább a szobánkban töltöttük, mintsem hogy a rendőrökkel teli utcákat járjuk, hisz akkor volt az FCB vs. Liverpool meccs.

A csütörtök reggelt egy finom bocadillo-val kezdtük az Il Caffe de Luca-ban. Innivalónak megint egy gyümölcslevet ittam, most narancsosat. Ezután a 7:52-es külön járatos busszal elindultunk fel a Tibidabo hegy közelébe, a Güell parkba. Ez a park Gaudí különféle műveit mutatja be, a mozaikos szalamandrától kezdve a portás házától (az építész eredetileg lakóparknak szánta) a csodás házakig. Ezután felsétáltunk a Cosmo Caixa-ba, ami a Tibidabo lábánál található. Itt elidőztünk több, mint 2 órát. Rövid buszozás után elértük az éttermet, ahol három fogásos <Spanyol ebédet fogyasztottunk el. Salátával indítottam, burritóval folytattam, és végül palacsintával zártam. Ezt követően elsétáltunk a Casa Milá-hoz, amely szintén egy Gaudi épület. Majd este fele elmentünk egy papírboltba, utána pedig haza. Utolsó programként Barcelona „zenélő és táncoló” szökőkutját látogattuk meg, a Font Mágica-t.

Pár érdekesség a városról: Barcelona jelképe a mozaik, illetve a virágok az aszfalton. Több helyen találhatóak a talajon piros kör alakú virágok, melyek elvezetnek a modernista nevezetességekhez. A mozaik rengeteg helyen jelen van, például a már említett Güell parkban, a boltok ablakán, stb. Itt volt az 1992-es nyári olimpia, melynek stadionját és a hozzá kapcsolódó múzeumot meg lehet tekinteni a város szélén. Sokfajta tömegközlekedési módra van lehetőség a városban [autóbusz, vonat, metró, libegő (csak a Montjuic területén), fogaskerekű, rengeteg taxi, kék villamos (csak a Tibidabo területén közlekedik), hajó (kirándulás)], de ezenkívül rengeteg ember sportol, például gördeszkázik, kerékpározik (nagyon kiterjedt az utóbbi időben a kerékpárbérlési lehetőség, egyre több helyen tudunk bringára szállni és tekerni), sétál, fut, görkorcsolyázig vagy éppen elektromos vagy sima rollerrel szeli Barcelonát. Mi legtöbbször gyalogoltunk, a biciklizést és a tömegközlekedést leszámítva. Összesen a barcelonai itt töltött idő alatt összesen 72,9 km-t tettünk meg. Végül, de nem utolsó sorban pár spanyol szó, amit fontos tudni, ha ide téved az ember. Köszönöm=Gracias („grásziasz”), szia=hola („olá), jó reggelt=bon dia („bon diá”), elnézést/bocsánat=perdó („perdón”), pár szám: 1,2,3,4,5=un, dos, tres , quatre, cinc („un, dosz, tresz, kvátre, színk”). Érdekes még a közlekedés szempontjából, hogy a Spanyol gyalogosok gond nélkül átmennek a piros lámpán, mivel sokszor nem járnak az autók azokon az átkelőkön, ahol kb. 2 méter utat köt össze zebra.

Köszönöm szépen, hogy elolvastátok. A következő blogposztban találkozunk, addig is legyen csodaszép napotok és vigyázzatok magatokra! Virtuális ölelés minden kedves olvasómnak!🫶🏻

Tanács? Ötlet? Írj nyugodtan kommentet, e-mailt vagy üzenetet az alábbi platformok bármelyikén.

E-mail: jazoka.44@gmail.com

Instagram: @kjazmincsillag