Virágok, Micimackó — A hímzés

Sziasztook! A mai postban elhoztam Nektek a legújabb hobbim, ugyanis ma a hímzésről fogok mesélni.

Kis történet:

• A hímzés már az ókorban is jelen volt a földön (ezeket régészeti leletek támasztják alá). Elterjedt volt abban időszakban Egyiptomban, Mezopotámiában és Kínában. Rómában feljegyzések bizonyítják, hogy ott a szálszámolásos, laposöltéses és a rátétes hímzési technikák voltak az elterjedtek. Ezeknek közös neve az opus barbaricum-nak hívtak, amiből arra tudunk következtetni, hogy a hímzés őshazája Ázsia lehet.
• A középkorban, Európából fennmaradt legrégibb hímzések kb. a 11-12. századból származnak. Ezek főként palástok, miseruhák, koporsótakarók, és mind a bizánci kultúra jegyeit viseli. A fő színek a bíbor, arany és ezüst voltak. A 13-14. században gyakoriak voltak a bibliai történeteket ábrázoló hímzések. Ekkor terjed el a selyemszál, mivel így több színárnyalattal tudtak alkotni. A Távol-Keletről viszont megérkezik a tűfestés, ami a reneszánszban segített megjeleníteni az erősebb színeket és képeket. Az első hímzéssel foglalkozó céhek is ekkor jönnek létre: Párizs, (13.sz.), Köln, (1525) és Milánó, (1584)
• A népi hímzés az ipari forradalom után kezdődött igazán, Magyarországon pedig a 18. században terjedt el igazán. Az elterjedést Mária Terézia segítette, mivel a hímzést az 1772-es Ratio Educationisban a kötelező tantárgyak közé sorolta, majd az 1806. évi királyi rendeletben is kötelezővé tette az oktatását a főrendiek lányiskolái számára. Gyakorlatban kötelező tantárgy főleg a felső-népiskolákban volt 1868-ban, a polgári iskolákban 1869-ben a népiskolákban pedig 1905-ben vezették be a hímzés oktatását kézimunka tárgy körében.
• Napjainkban új erőre kapott a hímzés, egyre többen kezdik el újra űzni. Ma már főleg pólókat, cipőket, vagy képeket készenek palástok, és miseruhák helyett a fiatalok. A hímzés visszakapta értékét és értelmét, a jelen korban pedig újra a kommunikáció eszköze lett.

Készítés módjai:

• Lehet kézi vagy gépi (a kézi mivel időigényesebb sokkal értékesebb, mint a gép).
• A hímzés az alapanyag szálaihoz való viszonya alapján készülhet: az alapanyagra felvitt rajz (előnyomott v. szabad) alapján vagy az alapanyag szálainak számolásával történő hímzéssel (pl. keresztszemes hímzés).
• Alapanyag lehet növényi (pl.vászon, gyolcs, finom pamut) vagy állati (pl. bőr, posztó, hernyóselyem) eredetű.
• A magyar népművészetben a növényi anyagra többnyire nők hímeztek, ezért női hímzésnek is nevezik, míg az állati alapanyagra a férfiak hímeztek, így azt férfihímzésnek is szokták hívni.

Én a keresztszemes hímzést tudom, nagyon tudom ajánlani, mivel kikapcsoló tevékenység, egyszerű és a végeredmény mindig fantasztikus. Itt egy kép a legutóbbi hímzésemről:

Köszönöm szépen, hogy elolvastátok. A következő blogposztban találkozunk, addig is legyen csodaszép napotok és vigyázzatok magatokra! Virtuális ölelés minden kedves olvasómnak!🫶🏻

 

Tanács? Ötlet? Írj nyugodtan kommentet, e-mailt vagy üzenetet az alábbi platformok bármelyikén.

 

E-mail: jazoka.44@gmail.com

 

Instagram: @kjazmincsillag