Az olvasás
Sziasztook! Bocsi, hogy csak most megy ki a post, tegnap gondjaim voltak az internettel és nem volt hajlandó megnyílni a Blogger app. Remélem, azért így is tetszeni fog. Jó szórakozást!!
Sziasztook! A blogforduló utolsó post-jában úgy gondoltam, hogy egy témát próbálok meg kicsit kifejteni. Nagyon remélem, hogy tetszeni fog Nektek a mai rész, szóval kezdjünk is bele!
A mai társadalom alap járaton kevesebbet olvas, mint például a XX. századi ember. Főleg az én korosztályomnál érzékelem ezt a változást. Apukám és Anyukám is kisgyermek korában rengeteget olvasott, ezért mi is a testvéreimmel kezdetektől fogva az olvasásra vagyunk nevelve. E miatt is nagyon hálás vagyok Nekik. egyszerűen nem tudom mi lenne velem könyvek nélkül.
A legelső könyvsorozat, amit olvastam a Csodakunyhó sorozat volt. Szinte az összes része itt sorakozik a polcomon. Sokat gondolkodtam mostanában azon, hogy az én kortársaim miért nem olvasnak olyan sokat, mint én? Persze vagyunk sokan, akik szeretnek olvasni. De van olyan ismerősöm, aki nem volt még önszántából könyvtárban. Vagy például a barátnőmmel együtt olvassuk a könyveket, majd pedig kibeszéljük őket. Az egyik kedvenc elfoglaltságom megvitatni Valakivel egy könyvet. Kinek ki volt a kedvence, melyik helyszín volt a legjobb, stb.
Manapság szerintem azért nem olvasunk sokat, mivel itt vannak a különböző alkalmazások, műsorszolgáltatók (Netflix, Disney+, Rtl most+, HBO GO, stb.) és az okos eszközök, amiken folyton tudunk filmet, sorozatot nézni. Akkor minek fárasztani az agyunkat és a szemünket különböző olvasmányokkal. Mivel igenis fárasztó a könyvolvasás, viszont ettől függetlenül egy jó könyv felüdülésként is szolgálhat (ez a fő cél a szórakoztatással együtt).
Teljesen mindegy, hogy éppen az Abigélt olvasom Szabó Magdától, vagy éppen az After sorozatot Anna Todd-tól vagy netán Anne Frank naplóját. Hiszen mindig ugyanazt érzem. Hogy ez a könyv is hozzátesz valamit ahhoz a napomhoz vagy az életszemléletemhez. Milliónyi tapasztalat, gondolat. A képzelőerőről nem is beszélve.
Ha egy szóval kellene jellemeznem a könyveket és az olvasást, akkor biztosan a fantasztikus szó jutna eszembe.
Ezt jelenti számomra az olvasás. A könyvek. Egy külön univerzum. Egy nyelv, amit azok az emberek érthetnek meg, akik szintén szeretnek olvasni. Remélem a jövőben újra nőni fog ennek a nyelvnek a beszélőinek száma.
Hát ennyi lenne. Vége. Itt a blogforduló 7. bejegyzésének, egyben utolsó post-jának vége. Nagyon szépen köszönöm Nektek ezt az évet. Remélem az elkövetkező év is ugyanilyen fantasztikus lesz.
Köszönöm szépen, hogy elolvastátok. A következő blogposztban találkozunk, addig is legyen csodaszép napotok és vigyázzatok magatokra! Virtuális ölelés minden kedves olvasómnak!🫶🏻
Tanács? Ötlet? Írj nyugodtan kommentet, e-mailt vagy üzenetet az alábbi platformok bármelyikén.
E-mail: jazoka.44@gmail.com
Instagram: @kjazmincsillag
Szia Jázmin!Nagyon tetszik ez az írásod is. Számomra is nagy kérdőjel, hogy a mai fiatalság miért nem vesz kezébe könyvet, nem hogy többször, hanem soha!!Sajnos igazak az okok amiket te is itt megfogalmaztál.Szerintem ezek mellett a szülők is hibásak, mégpedig nem is kicsit. Szomorú...Azokban a tinikben bízom amilyen te is vagy! Az ilyen emberkék, akik igy gondolkoznak fordíthatják jó irányba a világot. Ezt ne vedd tehernek, ez bizalom és hit Bennetek :) Tudd, hogy mit érsz, használd fel jól azt a tudást, bölcsességet, ami már most benned van :)
VálaszTörlésSzia! Köszönöm, hogy írtál, jóol esik :) Igen, teljesmértékben egyet értek Veled. Sajnálom egy fajta módon a mai fiatalokat.
Törlés